top of page

Karácsony és gyász

A karácsony nem egy könnyű ünnep. Igazából talán sosem volt az. Bármelyik karácsonyra gondolok, mindegyikről az jut eszembe, amit a gyászról is szoktunk mondani: egymásnak ellentmondó érzelmek összessége. Kisgyerekként nagyon vártam a szentestét, izgultam az ajándékok miatt is. Emlékszem milyen volt, mikor mentünk nagymamámékhoz, és közben néztem a lakások ablakain át a karácsonyfák fényeit. Vagy amikor ott álltunk az előszobában, és nappali ajtaján keresztül homályosan látszottak a színes lámpák. De arra is emlékszem, hogy aznap mindig összeverekedtünk a tesómmal, nem bírtuk már a fesztültséget. Aztán 14 éves voltam, amikor meghalt a nagypapám. Tudtam, hogy soha többé nem lesz már olyan a karácsony, mint addig volt, gyászoltam gyerekként is. Új szokások jöttek, jó volt úgy is, de nem volt ugyanaz. 


Kamaszkoromban aztán egyszer csak mérges lettem a karácsonyra. Azt éreztem, hogy üres az egész, hogy hiába van együtt a család, nem történik igazából semmi. Kellene lennie valami átlényegülésnek, valaminek, ami kiemel a hétköznapokból, átmos, megszentel. Vártam valami csodára, másképp, mint kisgyerekként, ami nem történt meg.


Mikor megszülettek a gyerek, megint más lett. Már nem én voltam a fontos, hanem hogy nekik jó legyen. Megint új szokások jöttek, megszoktuk és megszerettük a nagy közös ünneplést az unokatestvérekkel. Ez sem tartott viszont sokáig, mikor a kisfiam hat éves lett, apukám meghalt. A legnehezebb talán az volt, amikor már tudtam, hogy nagyon hamar el fog menni, de jött a karácsony, és ajándékot kellett venni. Mit vegyek egy haldoklónak? Apukám megvárta az újévet, és másnap ment el. Egy nagy űr maradt utána. Anyukám két év múlva nagyon beteg lett, és én megint ott találtam magam ezzel a szörnyű dilemmával.


Azóta többen is hiányoznak a karácsonyi asztaltól. Hiányoznak, de mégis ott vannak mindig. Emlegetjük őket, megfőzzük a kedvenc ételeiket, felidézzük a vicces szokásaikat. Úgy érzem, ha látnának minket, örülnének annak, ahogy együtt vagyunk. Velük, de nélkülük. 


A válásom előtti és utáni karácsony is szörnyen nehéz volt. Igazából alig emlékszem, hogy hogyan éltük túl. Egy nagy feszültségre emlékszem csak, és arra, hogy csak túl akartam lenni az egészen. Azóta ez is szépen elrendeződött, lett egy új ünnepi menetrend, amiben mindenki megtalálta a helyét. Igazi mozaikcsalád lettünk, sok ember, sok étel, sok ajándék. A dédnagymamám receptje alapján főzött töltött káposztából mindenkinek jut. 


***


Néhány általános szempont az ünnepekre, ha friss gyásszal küzdesz:

  • A gyász normális és természetes reakció, amikor veszteség ér minket.

  • A gyász azoknak a sokszor ellentmondásos érzéseknek az összessége, amit egy nagy változás vagy életünk addig megszokott rendjének felborulása okoz. 

  • Ha szomorú, mérges, kétségbeesett vagy, nem kell úgy tenned, mintha minden rendben lenne. Tudd, hogy ezek az érzések teljesen normálisak, nem kell elszigetelned magad emiatt. Próbálj meg őszinte lenni. A gyereknek is jó példa lehet, ha látják, hogy a szomorú érzéseknek is van helye az életben. 

  • Ugyanakkor az örömről sem kell lemondanod. A legjobb, ha meg tudod engedni magadnak, hogy nevess, ha valami jó dolog történik, és sírj, amikor elfog a szomorúság. 

  • Amikor gyászolunk, sokszor átmeneti megkönnyebbülést keresve különböző dolgokba menekülünk: alkoholba, evésbe, tévézésbe, telefonozásba, takarításba vagy egyéb tevékenységekbe. Tudd, hogy ezek a dolgok átmenetileg enyhülést hozhatnak, de a negatív érzéseket nem fogják csökkenteni. Vigyázz magadra, próbálj jól bánni magaddal és nem csinálni olyasmit, amiről tudod, hogy nem lesz a javadra.

  • Ha együtt töltöd az ünnepeket valakivel, aki gyászol, akkor ajánlom figyelmedbe a vigasztalásról írt cikkemet: https://www.gentischerzsuzsa.hu/post/miert-ne-vigasztaljunk

  • Ha úgy érzed, hogy egyedül nem tudsz megbirkózni a veszteség okozta negatív érzésekkel, akkor keress fel egy szakembert. A Gyászfeldolgozás Módszer hatékony segítség lehet a fájdalom, a szomorúság és az egyéb negatív érzések megélésében és a veszteséggel való megbékélésben. 

33 views0 comments

Recent Posts

See All

댓글


bottom of page