A gyász egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy minden gyász egyedi, mert minden ember és minden kapcsolat egyedi. Nincs két ember, aki egyformán gyászol, és nincs két kapcsolat, amit egyformán gyászolunk. Mégis lehetnek olyan körülmények egy kapcsolatban, amelyek szerepet játszanak abban, hogy milyen veszteségek érnek minket, és ennek kapcsán milyen fájdalmakkal kell szembenéznünk egy szakítás vagy válás során. Ilyen körülmény lehet, ha a társunk nárcisztikus jellemzőkkel rendelkezik.
Itt szeretnék néhány dolgot közbeszúrni: Az utóbbi időben a közbeszédben egyre többször hallani nárcisztikosokról, elkerülő személyiségzavarosokról, borderline szindrómásokról vagy bipoláris zavarral küzdő emberekről. Kettős érzést kelt bennem ez a trend: egyrészt örülök, hogy egyre tudatosabbak vagyunk ezekkel a lelki zavarokkal kapcsolatban, és ennek köszönhetően egyre könnyebb felismerni a bántalmazó helyzeteket és kapcsolatokat. Mikor például rájövünk, hogy a társunk nem egyszerűen egy féltékeny, önző, egoista ember, aki híján van az együttérzés képességének és hajlamos a manipulatív viselkedésre, hanem nárcisztikus vonásokkal rendelkezik, ez hozzájárulhat a kapcsolat dinamikájának megértéséhez, a bűntudattól és felelősségtől való felszabaduláshoz, valamint ahhoz, hogy támogatást találjunk a továbblépéshez. Másrészt aggodalommal tölt el, hogy túl könnyen rásüthetünk egy bélyeget másokra. Jó, ha óvatosan bánunk ezekkel a diagnózisokkal, mert ezek a személyiségzavarok komplex állapotok, amelyek pontos meghatározást és szakértői értékelést igényelnek. Egy elhamarkodott, szakmailag megalapozatlan diagnózis megakadályozhatja, hogy a valódi problémák felszínre kerüljenek, negatív hatással lehet a kapcsolatunkra, és eltérítheti a nehézségekkel küzdő felet, hogy valódi segítséget kérjen.
A nárcisztikus személyiségzavarral kapcsolatban a másik fontos dolog, amit figyelembe kell vennünk, hogy a nárcisztikus viselkedés is egy spektrumon mozog: attól kezdve, hogy valakinek nagyon fontos, hogy hogyan néz ki, egészen addig, hogy egy rendkívül erőszakos, bántalmazó emberről van szó, sok mindennek lehet a hátterében nárcisztikus zavar.
Visszatérve az eredeti témánkhoz: a nárcisztikus emberrel való párkapcsolatnak tehát gyakran van egy jellegzetes dinamikája, amely különbözik az egészséges kapcsolatoktól, és ez hatással lehet arra, hogy mi mindent kell elgyászolunk a kapcsolatban minket ért veszteségekkel összefüggésben. Ez a dinamika általában három fő szakaszra osztható: idealizálás, devalválás és elhagyás vagy erőszakos kísérletek a kapcsolat megtartására. A kapcsolat elején a nárcisztikus partner idealizál téged. Ez gyakran „szerelmi bombázás” (love bombing) formájában jelenik meg, ahol rengeteg figyelmet, szeretetet kapsz a párodtól, elhalmoz dicséretekkel, felmagasztal és a tenyerén hordoz. A nárcisztikus jegyekkel rendelkezők sokszor nagyon karizmatikus, ragyogó, vonzó emberek. Ebben a szakaszban úgy érezheted, hogy megtaláltad a tökéletes társat, aki minden igényedet kielégíti, és úgy tűnik, hogy tökéletesen összeilletek. Ezután jön a “fekete leves”: a nárcisztikus fél érzelmileg elérhetetlenné válik, és elkezd leértékelni. A korábbi idealizálás helyét a kritika, a bántás és az érzelmi manipuláció veszi át. Ebben a szakaszban könnyen lehet, hogy teljesen összezavarodsz, mert nem érted, miért változott meg hirtelen szerelmed viselkedése. Ezután két irányt is vehetnek az események: a párod kihátrál, mivel már nem látja hasznát a kapcsolatnak, vagy egy új „áldozatot” talált, akit idealizálhat. Nagyon fájdalmas lehet a hirtelen elhagyás. Egy másik esetben a nárcisztikus partner ragaszkodik a kapcsolathoz, és gyakran különféle manipulatív taktikákat alkalmaz, hogy megtartsa vagy visszanyerje az irányítást a kapcsolat felett: manipuláció és érzelmi zsarolás, love bombing, gázlángozás, dühkitörések, vagy áldozati szerepbe menekülés is szerepelhet az eszköztárában. Mindez nagyon összetörhet belül, és hatalmas károkat okozhat a lelkedben.
Arról van tehát szó, hogy megismerkedtél egy ragyogó, okos, vicces, törődő, nagyvonalú emberrel, aki az egekbe repített és tökéletes társnak tűnt, majd amikor már nyeregben érezte magát, a másik kezével elkezdte visszavenni, amit az egyik kezével adott, te pedig nem érted, hogy miért változott így meg, és reménykedsz, hogy újra olyan lesz, mint a kapcsolat elején, hiszen képes rá, meg tudja adni neked, amire annyira vágysz. Ez a reménykedés tartja életben a kapcsolatot, ami akár évekig is eltarthat, az is lehet, hogy összeházasodtok és gyerekeitek lesznek. Te tehát reménykedsz, hogy megváltozik, bocsánatot kér, felelősséget vállal, lehet rá számítani, olyan lesz, mint amikor beleszerettél, hogy visszatérnek és örökké maradnak a jó napok. Sajnos az esetek többségében mindez nem történik meg, és nagyon fájdalmas mindezt belátni, elfogadni és elgyászolni, mert ezzel el kell ismerned, hogy hiába reménykedtél, ez sosem fog megtörténni. Nehéz szembenézni mindazzal, amit nem kaptál meg, és azzal is, hogy hányszor igazoltad meg magadnak, ami történt, hogy hányszor hibáztattad saját magadat, holott mindez egyáltalán nem rólad szólt.
El kell gyászolnod az időt is, amit az életedből rá szántál, és mindazokat a lehetőségeket, amiket emiatt elszalasztottál. El kell gyászolni a közös jövőt, az álmokat, a vágyakat, mindazt, ami ebben a kapcsolatban nem fog soha megvalósulni. Veszteségként élheted meg a stabilitás elvesztését, hogy ha rossz is volt a kapcsolat, de stabil volt. Szembesülni azzal, hogy a partnered nárcisztikus olyan érzés lehet, mintha kihúzták volna alólad a széket. Később persze nagy valószínűséggel rá fogsz jönni, hogy ez a stabilitás igazából csak egy illúzió volt, és az tette stabillá a kapcsolatot, hogy te mindenben kiszolgáltad a partnered igényeit, és úgy viselkedtél, ahogy elvárta tőled, miközben ezért a stabilitásért hozott áldozatok téged belülről felőröltek.
Lehet, hogy el kell gyászolnod azt a történetet, amit eddig meséltél magadról magadnak, a narratívát, amivel magyaráztad az életedet. Nagyon fájdalmas lehet szembenézni a valósággal, és elengedni a “térképet”, ami alapján eddig tájékozódtál a világban, és történeketeket, amelyeket meséltél magadnak. Egyfajta bizalomvesztést is átélhetsz a világgal szemben: elveszted az ártatlanságodat, és a hitedet abban, hogy a világ jó, egyszerű és igazságos, hogy szeretettel minden legyőzhető, hogy az emberek alapvetően jóra törekszenek, hogy a jók elnyerik méltó jutalmukat. Sérülhetett az igazságérzeted is: hiába szeretted nagyon, hiába voltál jó és próbáltál meg mindent, mégsem tudtál átjutni az egoizmus és az érzéketlenség falán.
Egy nárcisztikus emberrel való kapcsolat tehát nagy sebeket ejthet a lelkeden, és sokféle veszteséget élhetsz meg a kapcsolat megromlásával vagy elvesztésével kapcsolatban. Fontos tudni azonban, hogy nincs olyan veszteség, amit ne lehetne feldolgozni. Ha készen állsz arra, hogy őszintén szembenézz azzal, ami a kapcsolatotokban történt - ami lehet hasonló és egészen más is, mint amit fent leírtam, hiszen minden ember és minden kapcsolat egyedi, - és hajlandó vagy megtenni a szükséges lépéseket, akkor van lehetőség a gyógyulásra, és arra, hogy visszaszerezd a képességedet az öröm és a boldogság megélésére.
A Gyászfeldolgozás Módszer egy igazoltan hatékony segítség, egy több évtizedes tapasztalatokon nyugvó cselekvésprogram, amely kapcsolati veszteségek esetén is alkalmazható. Ha szeretnéd meggyógyítani összetört szívedet, akkor ajánlom figyelmedbe a Gyógyulás a gyászból c. könyvet, és a rá alapuló egyéni vagy csoportos veszteségeldolgozó programokat.
Ajánlott irodalom:
J. W. James-R. Friedman: Gyógyulás a gyászból
Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról
Dr. Ramani Durvasula: Menjek vagy maradjak?
留言